2017. 10. 11.

Plagizálás áldozata lettem saját magam által

  
     És most, az erősen túldramatizált cím alatt kipanaszkodom magam, hátha ti is jót nevettek rajta.


       Észrevettem a saját osztályomon, hogy mostanság nagyon elterjedt lett az internetről másolni a magyar fogalmazásokat, versértelmezéseket majd beadni plusz pontért. Ez igazából nem is zavart egy ideig, néha vicces volt, ahogyan megbeszélik ki-ki melyik oldalról kopizza, nehogy megegyezzen a másikéval. (Természetesen, ez alatt nem általános információgyűjtést értünk.)
      Ez a könnyített megoldás ment egy bizonyos pontig, ugyanis egy nap eldöntöttem, hogy már előre megírt dolgozatot vetek papírra. 
Szerelmi témát kaptunk, és emlékeztem rá, hogy nem is olyan rég küldtem be egy oldalnak hasonló szöveget, hátha promóznak egy kicsit. A cikkem ki is került a szóban forgó felületre, így hát fogtam a gépemen talált vázlatot, és rávetettem a füzetlapokra. 
     Órán szinte túlpörögve, remegve, kissé zavarban, de jelentkeztem a művem felolvasására. A történet sikert aratott, az osztály nagy része megdicsért, és voltak akik meg is hatódtak (wtf). 
Gondolom tudjátok mennyit jelent egy amatőr bloggernek, ha ekkora lelkesedés fogadja az első ,,publikált'' alkotását.
     Ötven perc elteltével azonban, egyik osztálytársam odajött hozzám szünetben, és nevetve közölte hogy ezt ő is olvasta a neten, de túl hosszú volt, ezért nem másolta le.  Már akkor megtetszett neki is.
      Őszinte sokkal az arcomon, le kellett ülnöm két percre, miután képes voltam végre kinyögni, hogy de bizony ezt én írtam

     Számítottam rá, hogy talán(!) a tanárnő összefutott vele, hiszen mániája a megadott téma után kutatni az interneten, hogy minden véleményt, nézőpontot képes legyen elfogadfogadni, mivel alapjáraton nagyon zárkózott hölgy. De nem. 
Egy osztálytársamnak kellett a pofámba vágnia, hogy plagizáltam saját magam, majd elterjeszteni, és mivel senki nem tud blogger kilétemről, a sztorim hihetetlen.

     Semmi gond. Ez úgyis olyan menő dolog, hogy be is vettek a másoljuk netről a házinkat fészbuk csoportba.


     

6 megjegyzés:

  1. Ez a kis történet..huh...nem is tudok mit mondani. A házi másolást nem támogatom, ellenben van, amikor én is azt mondom, hogy belefér.

    Jó bejegyzés lett :)
    Puszi: Rowena

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Néha hasznos, bevallom. De azt hiszem többé nem próbálkozom vele, még akkor sem, ha a saját írásom adom be házinak.:))

      Köszöm a gyors és pozitív visszajelzést!^^
      Üdv, Jia

      Törlés
  2. Omg. Nagyon sajnállak, amiért azt hiszik, hogy lemásoltad a netről, közben viszont legyen benned az az öröm is, hogy tetszett nekik. :()
    Remélem sikerül majd nekik megmutatnod, hogy igenis tudsz írni.

    Ölel,
    Kanna

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Utólag jót nevet az ember rajta, de pillanatnyilag kellemetlen. Haha, igyekszem optimista lenni, köszönöm a biztatást! <3

      Üdv, Jia

      Törlés
  3. Igazából szerintem maga a szituáció vicces. Tekints erre úgy, hogy egy rejtett híresség vagy két személyazonossággal, mint Hannah Montana.

    Nálunk is megy rendesen a netes copy&paste... de igazság szerint a lustaság és az idő hiánya nagy úr.

    Ettől függetlenül remélem sikerült végül jól kijönnöd a helyzetből :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hannah Montanáról a sötét múltam azon része jut eszembe, amikor 11 évesen annyira oda voltam érte, hogy ha tehetem HM wcpapírt használok...
      És most ez a hasonlat éreztette velem, hogy nem hiába próbáltam olyan görcsösen hasonlítani rá. *öröm könnyek*

      A dolog annyiban maradt, és inkább nem hozom fel a témát az osztályban.:D És természetesen meg sem próbálom ugyanazt az írásom többször nyilvánosságra hozni.

      Köszönöm a bátorító sorokat!:D

      Törlés