2015. 06. 30.

Könyvborítók

Sziasztok!

Nincs még egy hete, hogy letöltöttem a photoshopot, és már alig vártam, hogy minden előnyét kipróbálhassam! Így ma, készítettem három könyvborítót (a 2. rendelésre készült)! Ezeket még forrással sem lehet vinni! Köszi! Kommentben várom a véleményeteket! :)
Szép napot!









2015. 06. 28.

Egy blog elengedhetetlen kellékei

Lassan egy éve csöppentem bele a blogger csapatába, így mára talán már elmondhatom magamról azt, hogy sok mindent sikerült kitapasztalnom erről a „világról”. így nevezem, mert tényleg úgy érzem, hogy ez egy külön világ egyedi szabályokkal, viselkedési kódexszel, és talán még hierarchiával is. Vannak egyedi, sablonos, kezdő és haladó, népszerű és kevésbé ismert egyedek, melyeket mind egy ki tudja honnan jött, merev rendszer foglal keretbe.
Ezt a rendszert először akkor tapasztaltam, mikor kritikát kértem a blogomról. Nagyon izgultam, hogy milyen véleményt kapok, mert bár már évek óta írtam, és különféle helyeken meg is osztottam ezeket az internetes közönséggel, de a visszajelzések többnyire szubjektívek voltak, olyanok írtak, akiknek tetszett, amit csinálok. Akkor vajon mit mond majd rólam az, aki arra vállalkozott, hogy bárki történetét elolvassa, és kritizálja? Hát, nem sok jót, sejthetitek. Kezdő bloggerként nem volt más fent, mint a történetem egy egyszerű, fejléc nélküli sablonnal, minimális modulokkal.
Az első hidegzuhany után nézelődni kezdtem, elolvastam a másoknak szánt kritikákat, bele is pillantottam néhányba, hogy lássam, mi számít jónak, és mi nem. Gyakran még most, egy év elteltével is ezt csinálom, és azt hiszem, sikert rájönnöm néhány dologra, hogy mik egy blog elengedhetetlen kellékei. Lássuk csak!
Fejléc:
Nagyon nagy hátránnyal indul egy olyan blog, ahol nincs fejléc. Állítólag – azért mondom így, mert rengeteg helyen olvastam, hogy mások így vannak vele, de én például nem tartozom közéjük – sokan csak a külsőre mennek, és ha nem tetszik nekik a blog kinézete, rögtön rá is kattintanak arra a bizonyos piros X-re.
Ezért tehát fontos, hogy legyen fejléced – csakhogy ez még nem elég, hiszen mégsem lehet akármilyen. Többnyire azok a munkák örvendenek nagy sikernek, amelyeken egy, vagy maximum két karakter van, lehetőleg azok, akik a történet főszereplői. A háttérben elmosva legyenek a sztorival kapcsolatos jelképek (például ahol kosárlabdáznak, legyen egy labda, ahol középkori hercegnőről írnak, kastély), és persze fontos, hogy a színek is tökéletesen passzoljanak nem csak egymáshoz, hanem az oldal többi részéhez, és magának a történetnek a hangulatához is.
Design:
Bár köznapi értelemben véve ebbe a fejléc is beletartozik, a blogvilágban valamiért kettészedték a kettőt, és külön kezdték tárgyalni őket, ezért most én is ezt a módszert követem: design alatt a blog fejlécen kívüli részét értem. Erre egy fokkal enyhébb szabályok vonatkoznak, mint a fejlécre, de azért erre is érdemes odafigyelni: a háttér jól illeszkedjen a fejléchez, a fő betűtípus ne legyen túl díszes, legyen könnyen olvasható. Sokan szeretik a kódos designt, ha ezekhez nem értesz, deviantarton rengeteget találsz, amiket néhány gombnyomással a sajátodnak tudhatsz (forrásmegjelöléssel persze), és kedvedre alakíthatod,: átszínezheted, méretezheted, míg a végén rá sem ismersz majd.
Modulok:
Ezekkel kapcsolatban viszonylag egységes szabály alakult ki. Fontos, hogy ezek mindegyike meglegyen a blogodon még ha teljesen feleslegesnek tartod, akkor is, és az alább feltűntetett sorrendben.
1.       Menü: erről majd a következő pontban beszélek részletesebben.
2.       Fülszöveg: vagyis egy rövid, de figyelemfelkeltő ismertető a történetedről.
3.       Információk: bloggal kapcsolatos blabálk, amiket szerintem senki nem néz meg én sose szoktam, észre sem veszem, például a szerző neve (vagyis te), a fejléc és design készítője (akkor is írd oda külön, ha te csináltad. Engem már szidtak le érte.), a blog nyitása és zárása (ez utóbbi megint csak felesleges, amíg be nem zárod a blogot, mégis mindenhol azt látom, hogy nem tervezett. Furcsa, mert egyszer minden történetnek véget kell érnie, nem?), egyéb források megjelölése (például ha valahonnan kódokat szedtél, trailer készítője, stb.), meg esetleg azt is kiírhatod, hogy milyen gyakran teszed fel a részeket (de csak akkor, ha be is tartod!).
4.       Chat: hogy más bloggereknek legyen hol hirdetniük magukat, a türelmetlen olvasóid tudjanak nyaggatni az új rész miatt, és a spamoknak is kell egy kis hely. Ezt nagyon egyszerű megcsinálni, csak annyi a dolgod, hogy felmész a www.cbox.ws oldalra, regisztrálsz, és már van is egy chated. (Amit persze a designhoz kell igazítanod színben.)
5.       Rendszeres olvasók: hogy akiket érdekel a blogod, később is megtaláljanak.
6.       Cserék: akármilyen noname blogod is van, előbb-utóbb jön valaki, aki üzen neked a chatben valami hasonlót: „Szia! Benne lennél egy cserében? Kérlek, nálam válaszolj!”. Akkor aztán kiteszed őt, ő is kitesz téged, és mindenki boldog.
Ezek lennének a fő modulok, remélem, nem hagytam ki semmit. Ha ezeken kívül valami egyebet, például szavazást, blog-mozgalmakat, számlálót, stb. szeretnél kitenni, ajánlott a rendszeres olvasók és a cserék közé helyezni.
Oldalak:
Fentebb említettem a menüt, ahova valójában oldalakat tehetsz. Ennek is van egy sorrendje, mint a moduloknak, bár ez lazább, nagyobb teret enged az egyéniségnek.
1.       Főoldal: vagyis ami először megjelenik, mikor valaki a blodogra jön.
2.       Fejezetek: manapság nem szokás blogarchívumot kitenni, helyette egy egyszerű oldalba linkelik be a fejezetet, ezzel megkönnyítve az olvasók dolgát.
3.       Szereplők: ez eléggé változatos. Van, aki csak képet tesz ki róluk, és alá/ráírja a nevüket. Mások idézeteket írnak tőlük, megint mások rövid ismertetőt róluk, ezt vegyítve esetleg képekkel. Több helyen láttam olyat is, hogy egy gifet tettek ki arról, amit az adott szereplő szeret csinálni.
Ezek a legfontosabbak, de rajtuk kívül még előfordulhat: kritikák, további blogjaid, díjak, stb.
Szerintem ezek lennének egy blog legfontosabb kellékei. Ti mit gondoltok ezekről, hozzátennétek még valamit?


2015. 06. 25.

Fejlécek

Ma megint pár fejlécet hoztam. Ezeket vihetitek:







Külön kérésre címet is tehetek rá, de ezúttal nem volt ötletem hozzá. 
Ez pedig rendelésre készült (vagyis ezt ne vigyétek):


2015. 06. 24.

Elvihető fejléc

Sziasztok!

Én is gyártottam néhány fejlécet, amit ide ki is raktam! Szóljatok, ha viszitek őket, és rakjatok forrást! Ha kell rájuk cím, szóljátok!  Köszi!







Fejlécek

Ma megint csináltam pár fejlécet, remélem tetszik nektek. (És most már nekiállok a kritikáknak, ígérem.)








Elvihető fejlécek

Sziasztok!
Bár nem vagyok egy nagy designer, ma unatkoztam, amiből végül ez sült ki. Szerintem nem lettek (annyira) rosszak, ha valakinek tetszik, vigye nyugodtan.




Külön kérésre a címet le tudom cserélni. Na, mit gondoltok róluk?


2015. 06. 22.

Kritika #4: A 70. Viadal

Ez az első Éhezők viadala fanfic, amit olvastam, pedig már többet is találtam, csak valahogy sosem jutottam el odáig, hogy bele is kezdjek egybe. Hát, most itt az ideje. A történet alapjául szolgáló könyvet és filmet is nagyon szeretem (vagy legalábbis az első kettőt. A harmadik nekem már túl depis.), ezért elég nagy elvárásokkal fogtam neki – lássuk, sikerült-e megfelelned ezeknek.

Videó fejléccel

Sziasztok!

Ma hoztam egy elvihető fejlécet videóval!
A fejlécet nyugodtan vigyétek, csak rakjatok forrást, tegyétek ki a készítőt (engem), és szóljatok! Ha kell rá cím, rakok rá, csak jelezzétek!
Remélem tetszik a videó! :))







Hogyan rendelj tőlem?

Minden designblogon – legalábbis a többségen – lehet kritikát kérni. Mindenki mást kér, más követelmények alapján ír meg a kritikát. Így nekem is más-más fontos egy kritikában, és más tulajdonságok alapján írok. Nekem alapjában véve nagyon fontos egy kritikában, hogy az részletes legyen, és megtudjak valamit belőle, tehát legyen olyan rész benne, amely segít kicsit javítani a hibáimon, ne legyen unalmas sem, és megfelelő hosszúsággal rendelkezzen. Azaz ne legyen olyan kis négymondatos ficnifacni. Én a hosszú kritikáknak vagyok a híve, mivel abból több dolgot meg lehet tudni.

A kritikák, amelyeket írok elég hosszúak, és három tulajdonságot veszek alapul: a fejlécet, a designt, és a történetet. A történetet maximum öt fejezetig olvasom, és ha több évadból áll, akkor jelezzétek, hogy melyik évadot vegyem alapul! Ha valaki külön szeretne csak történet kritikát, vagy csak design kritikát, annak jeleznie kell, mert normál esetben az egészet megírom. Ha esetleg deviantartos sablonod van, és egyáltalán nincs átalakítva, jelezd, mert akkor másképp írom a kritika designfelét. Mindhárom pontnál tíz pont a maximum, tehát az egész blog maximum harminc pontos lehet, ha mindenhol a tíz pontot éritek el. A fejlécnél, ha nem ti vagytok a készítők, tüntessétek fel a nevét, hogy láthassam!
Nagyon fontos, hogy nem mindig készülnek el a kritikáim egyik napról a másikra, de ez nem azt jelenti, hogy elfelejtettem, csupán, hogy nem volt még időm rá. Mindenféleképpen értesítelek, ha elkészül!

Egyetlen kérésem van felétek: reklamációt nem fogadok el! Tehát tőlem ne rendeljen olyan, aki nem tud elfogadni egy ütősebb kritikát! Én sosem bántásból írok, meg rosszindulatból, csupán teljesítem a feladat rám eső részét, miszerint őszinte kritikát írjá az adott oldalról!
Ennyi lenne tehát a kritikákból! Ha kíváncsiak vagytok a már elkészült néhány kritikámra az alábbi linkeken elérhetitek őket:


A fejléc-, design-, és könyvborítórendelés nálam e-mailben történik.

Fejlécnél meg kell adnod a(z)
     -          színvilágot
     -          szereplőket
     -          címet
     -          ha egyéb kérésed van (szeretnél-e valamilyen képet a háttérbe, stb.)
     -          blogod linkjét
     -          nevedet
     -          méretet pixelben
     -         VALAMINT ADD MEG, HOGY ETTŐL A BLOGTÓL RENDELED, MERT MÁS DESIGNBLOGOM IS VAN, ÉS EGY IDŐ UTÁN NEHÉZ KÖVETNEM, HOGY HONNAN RENDELNEK!

Designnál a következőket add meg:
     -          küldj egy meghívót a blogodhoz, amelyet, ha elfogadtam, beállítasz rendszergazdának
     -          színvilág
     -          és, a többi, egyén kéréseidet
     -          VALAMINT ADD MEG, HOGY ETTŐL A BLOGTÓL RENDELED, MERT MÁS DESIGNBLOGOM IS VAN, ÉS EGY IDŐ UTÁN NEHÉZ KÖVETNEM, HOGY HONNAN RENDELNEK!

Könyvborítónál:
     -          színvilág
     -          szereplők
     -          cím
     -          neved
     -          blogod linkje
     -          egy kis bevezető a történetedről, hogy tudjam, milyen stílusban készítsem el
   -        kérem még, hogy milyen fajta borítót szeretnél: fedő-és hátlapos, gerinccel ellátott könyvborítót (ez esetben kell a fülszöveged), vagy csak sima fedőlapos borítót
     -            VALAMINT ADD MEG, HOGY ETTŐL A BLOGTÓL RENDELED, MERT MÁS DESIGNBLOGOM IS VAN, ÉS EGY IDŐ UTÁN NEHÉZ KÖVETNEM, HOGY HONNAN RENDELNEK!

Ennyi lenne most már végleg belőlem! Csak azért ismertettem a szabályokat, hogy senki ne lepődjön meg!

További szép napot! 


2015. 06. 21.

Sablonsztorik

Bizonyára minden blogvilágban tevékenykedő legalább egyszer már találkozott a „sablon” szóval, vagy annak bármely előfordulásával, akár egy kritikában akár egy cikkben, vagy csak szimplán megemlítve valahol. Ennek ellenére a szó meghatározása mégsem egyszerű, mert mindenki kicsit mást ért alatta. Mindössze egy tényező azonos bennük, mégpedig a degradáló hangnem. A sablonsztorik rosszak, mindenki utálja őket, mégis rengeteg van belőlük – vagy mégsem.
Manapság olyannyira elterjedt, hogy egy történetet sablonosnak vagy épp eredetinek állítanak be, hogy úgy döntöttem, ideje kicsit helyrerázni a dolgokat. Mitől lesz egy történet sablonos? Mi nem érdekli az olvasókat, és miről „szabad” írni? Készítettem ez alapján egy felmérést, több lelkes önkéntes fogalmazta meg nekem az ezzel kapcsolatos véleményét, én pedig most ezeket szeretném rendszerezni.
Fanfictionök:
Elismerem, a blogok jelentős része nem egy teljes mértékben saját világgal, illetve szereplőkkel foglalkozik, hanem valahonnan merít. Ezek közül is a legnépszerűbb a One Direction nevezetű fiúbanda, amiről szerintem már mindenki hallott. Bevallom, nem értem, hogy miért pont ők tettek szert ekkora népszerűségre a bloggerek körében. Jóképűek? Tehetségesek? Izgalmasak? Annyira nem ismerem őket, hogy ezt meg tudjam válaszolni, de egy dolog biztos: sokan vannak, akik ha már az egyik tag nevét meglátják, rögtön bezárják a blogot. Míg mások csak ezeket keresik, gondolom. Bár a felmérés készítése közben ők lapítottak, mert egy olyan vélemény sem érkezett, hogy ő kifejezetten ilyen fanficeket keresne.
Bár a legtöbb vélemény kifejezetten a One Direction témájú blogokat szidta, voltak, akik ezt tágabban értelmezték, és minden hírességről szóló történetet agyonhasználtnak gondoltak. Többen is megfogalmazták azt az ismertetőt, miszerint egy rajongó lány elmegy szívszerelme (akinek persze fogalma nincs a csajól) koncertjére, ahol véletlenül találkoznak, és rögtön egymásba szeretnek.
A fanfictionök közül tehát csak azokat érte negatív vélemény, amelyek egy, vagy több hírességgel foglalkoznak, amik egy filmet vagy könyvet vesznek alapul, azokkal senkinek sem volt problémája.
Karakterek:
A történet után fontos, hogy utaljunk bizonyos típuskarakterekre. Nehéz olyan szereplőt alkotni, ami megfelel az olvasók igényeinek, akiknek a szerepébe bele tudják élni magukat, megérteni az indokaikat, a gondolkodásmódjukat. Akaratlanul is, de szinte mindig olyan karaktereket alkotunk, akiket be lehet sorolni valamelyik sablonkategóriába. Ez szerintem nem baj, hiszen minden ember egy kicsit szürke kisegér, vagy rosszfiú/lány. A fontos az, hogy ne elégedj meg csak eggyel, hanem ötvözd őket, adj a szereplőidnek egyedi tulajdonságokat. Hogy honnan találj ki ilyeneket? Figyeld meg a környezetedet, és meglátod, akaratlanul is rengeteg ötletet adnak neked.
Itt vannak a leggyakrabban emlegetett szereplőtípusok:
·         szürke kisegér: bizonyára mindenki ismeri a sarokban meghúzódó, félénk, csendes lányt, akit senki se szeret, sőt, észre sem veszik őt. Gyakran rendelkeznek szomorú múlttal, zűrös családdal, vagy legalábbis szomorú múlttal.
·         rosszfiú/lány: mindenki utálja vagy imádja őket (ez előtérő), de alapvetően semmi pozitív nincs a személyiségükben. Mindenkit bántanak,
·         üresfejű szőke lány: aki gonosz, és a főszereplő lány ellensége. Idővel mindig kiderül, hogy azért gonosz a főszereplővel, mert irigykedik rá.
·         Mary Sue: a tökéletes lány, akibe mindenki szerelmes, mert ugye gyönyörű, okos, kedves, és úgy összességében véve nincs semmi hibája, legfeljebb olyan, ami miatt még jobban szeretik.
Ezek lennének a legfontosabbak. Közülük is fontos kiemelni a szürke kisegér + rosszfiú párosítást, akiknek így első olvasásra semmi közük nincs egymáshoz, és a való életben is kicsi az esély rá, hogy összejöjjenek, a történetekben azonban rettentő gyakori. (írja ezt az, aki szintén egy ilyennel próbálkozik.)
Történet:
Az alaptörténet sablonossága az, ami szerintem a legkevésbé gyakori. Abba szinte minden író belefut egyszer, hogy a fent említettek közül valamit felhasznál (leggyakrabban a szereplőket), de az, hogy egy teljes történet sablonos legyen, kisebb az esély. Itt is felsorolok néhányat.

   ·        Szent Johanna Gimi utánzatok: ezt szándékosan nem a fanfictionök közé soroltam, hiszen az írói nem tűntetik fel forrásként a könyvet, sőt, tagadják is, hogy bármi közük lenne hozzá – annak ellenére, hogy a történet megegyezik. Szinte mindenki ismeri a könyvet, de ha valaki mégsem, egy rövid, sablonná vált összefoglaló: a főszereplő lány most kezdi a gimnáziumot, és elhatározza, hogy naplót fog írni. Az életének minden apró részletét leírja azt talán nem, hogy kimegy vécére, de ha találkoztatok ilyennel is, szóljatok, melyek közül a fontosabbak közé tartozik, hogy beleszeret a legmenőbb srácba, szenved néhány fejezetet, hogy a fiút nem érdekli, aztán valami csodával határos módon mégis összejönnek.
   ·        fantasyk: ezek közül is a vámpírok a leggyakoribbak. Ezeket a történeteket az Alkonyathoz tudnám legjobban hasonlítani, és az írói hasonló módon másolják, mint a SZJG-t. Tehát, van egy átlagos lány (megint), aki beleszeret egy fiúba, akiről kiderül, hogy vámpír/vérfarkas/démon/tündér/sárkány/unikornis. Először megijed, aztán persze rájön, hogy neki akkor is ő kell, nem számít, hogy vért iszik/farkassá változik/tüzet okád/varázsol
   ·        valóságtól elszakadt történetek: nem fantasykra gondolok, hanem olyanokra, ahol minden tökéletes. Itt történhet bármilyen katasztrófa, a főszereplő a végén mégis jól jön ki belőle.

Ha valamelyik pontnál magadra ismertél, akkor se csüggedj: ez csak egy általánosító lista, a felsoroltakon túl a te történeted bőven tartalmazhat egyedi elemeket. Nekem például vannak olyan sablonok, amiket kifejezetten szeretek: a gimis helyszínt, a szürke kisegér + rosszfiú párost például előszeretettel alkalmazom, mert érdekesnek tartom, és úgy gondolom, sokkal nagyobb kihívás egy sablonsztoriból egyedit alkotni, mint valamilyen légből kapott ötletből.

Tehát ne aggódjatok amiatt, hogy a történetetek sablonos! Arról írjatok, ami érdekel titeket, ami eszetekbe jut, és addig nem hagy nyugodni, míg meg nem írjátok. Ha elsőre nem érzitek tökéletesnek, írjatok tervet, javítgassatok, csiszoljatok rajta, míg a végén annyi változtatáson nem esik át, hogy egy sablonba se lehet besorolni.


Új szerkesztő

Sziasztok! 

Mint a cím is utal rá egy új szerkesztővel fogtok megismerkedni, azaz velem. Nagyon kedves főszerkesztőnőtök, Szimy, bevett engem társzerkesztőnek, szóval kezdődjön a bemutatkozásom. Bella Stewart vagyok, van akinek már nem ismeretlen, mivel több design blogban részt veszek, és egyéni blogjaim is akadnak. Imádok fejlécet készíteni, és írni, de ha bárkinek problémája adódik, abban is szívesen segítek. Mivel több design blognál is dolgozom, ezért a kritikakérési lehetőségek számai is korlátozódik egy darabig, ami azt jelenti, hogy három a licithatárom kritizálásnál. Fejlécet és designt is lehet rendelni e-mailben, ott viszont maximum öten kérhettek. A jade.thirwall.48@gmail.com - on vagyok elérhető, és kereshető, bármit szeretnétek ott megtaláltok, és nagy előszeretettel segítek. 
Csatolom ide néhány munkámat, nézzétek meg, de elvinni ne vigyétek el, mert a saját blogomra készültek, vagy designra! Köszönöm! 







2015. 06. 20.

Kritika #3: You're the best

Most, hogy végre végeztem a vizsgáimmal (mármint egynek még csak az eredményére várok, szurkoljatok:D), meg is érkeztem a soron következő kritikával. Miután kitettem Facebookra is a blogomat, ráadásul ott is többen jelezték, hogy szeretnének kritikát kérni, igencsak megnövekedett a lista, de ezt gondolom észrevettétek. Éppen ezért úgy tartom igazságosnak, hogy sorba haladok, aki a legkorábban kérte, az kapja először. Ma Jappancs Te vagy a legjobb című történetét fogom véleményezni.

2015. 06. 17.

Kritika #2: Az álarc mögött

Mikor elkezdtem olvasni a történetedet, tudtam, hogy nem lesz könnyű dolgom a kritikaírással – éppen ezért tartott ennyi ideig, hogy megírjam. Az az elvem, hogy egy olyan kritikának van a legnagyobb haszna, ami építő tanácsokat fogalmaz meg, a te történeted azonban olyan jó, hogy nehéz volt bármi használhatót kieszelnem. Emellett egy másik elvem, a tárgyilagosság is csorbult: hiába próbáltam írói szemmel olvasni, egyre csak azt vettem észre, hogy nem azért folytatom, mert kritikát kell írnom róla, hanem mert valóban érdekel. Ezért a véleményem a szokásosnál szubjektívebb lesz, kérlek, nézd el nekem.
Mivel már húsz fejezetet is feltöltöttél, és nem akartam félmunkát végezve elhatározni magam amellett, hogy csak az első 5-10-ről írok, az olvasással párhuzamosan véleményeztem egy-egy részletet, de ez gondolom a későbbiekben is fel fog tűnni. De most akkor jöjjön a kritika!

2015. 06. 02.

Akkor rendeljek – avagy hogyan rontsunk el egy kritikát?

Az elmúlt pár napban több kritikát elolvastam csak úgy, kíváncsiságból. Tudni akartam, hogy ki mit tart fontosnak, mit emel ki egy történetben, milyen szempontokat vesz figyelembe. Velem ellentétben a legtöbb kritikás blogon a designról is írnak, és most az ezzel kapcsolatos észrevételeimet szeretném megosztani veletek.
Nekem úgy tűnik, hogy a legtöbb kritikus egyenlő mértékben tartja fontosnak a designt és a történetet magát, sőt, volt olyan, ahol az előbbiről sokkal jobban foglalkoztak. Én ezzel nem értek egyet. Hiszen gondoljatok bele! Az olvasók, ahogy a nevükből is látszik, olvasni mennek a blogra, nem pedig azért, hogy a külsejében gyönyörködjenek. Nem azt mondom, fontos, hogy igényesen nézzen ki, áruljon el valamit a történetről, és ami a legfontosabb, legyen olvasható a szöveg, de nem ez az elsődleges, hanem hogy mit írsz. Ha egy könyvet választasz, annál is azt figyeled, hogy miről szól, esetleg beleolvasol, hogy tetszik-e, mielőtt megveszed. A borítója csak marketing, ha tetszik, nagyobb eséllyel kelti fel a figyelmedet, mint egy egyszerűbb, átlagosabb. Ez a blogoknál is így van: egy szép designnal rendelkezőt nagyobb valószínűséggel kezdenek el olvasni, de ha a történet összecsapott munka (ami talán abból ered, hogy inkább a külsejével foglalkoztál), akkor ugyanúgy nem fogják folytatni.
A kritikákra visszatérve, amiket olvastam, többnél is a kezdő photoshopos saját készítésű munkáját tette ki, ami így természetesen nem volt tökéletes. Ami engem meglepett, hogy míg a történetnél óvatos, „látok benned lehetőséget”-féléket írogattak, addig ezekre nyíltan kimondták, hogy „ez iszonyú ronda, azonnal cseréld le, rendelj egy újat!”. Ez több okból is kiverte nálam a biztosítékot.
Először is, egy kritika célja elsősorban nem a saját vélemény kifejtése (ugyanis a vélemény és kritika szó nem egyenlő egymással), hanem hogy segítsük, tanácsokkal lássuk el az írót. Na, már most, ti láttok bármilyen tanácsot az előbbi mondatban? Mert én nem. Ha szimplán megmondod neki, hogy „ez szar, ne csinálj ilyet”, azzal jobb esetben lebunkóz, rosszabban tényleg nem csinál többet. Ehelyett inkább el kellene mondani neki, hogy mi az, ami nem tetszik: használjon másik betűtípust, színezze át a hátteret, stb. Bár ezt a legtöbb kritikában megtaláltam, de koránt sem mindnél.
Másodszor, tanácsot fogalmazz meg egy kritikában, ne parancsot. írd le, hogy mit gondolsz róla, miben lehetne javítani rajta, de az, hogy dobd ki a francba, nem éppen a legjobb tanács. Majd ha ő úgy gondolja, hogy igazad van, lehet, hogy lecseréli, de akár úgy is dönthet, hogy átalakítja szebbé.
Harmadszor, amiről eredetileg is beszélni akartam, a rendelés. Szinte minden olyan kritikában, ami egy nem túl előnyös designt jellemzett, megjelent az a tanács valamilyen formában, hogy rendeljen egy másikat. Bár bizonyára csak a jó szándék vezérelte a kedves kritikaírókat, de gondoljatok már bele! Ezzel kb. azt mondtátok neki, hogy ebben béna, ne is próbálkozzon újat csinálni, inkább hagyja olyanra, aki ért hozzá. Honnan veszitek, hogy nem tudna jobbat? Hogy néhány instrukcióval és egy részletes tutorial-videóval nem alkothatna valami sokkal szebbet?
Nyilván sokkal egyszerűbb írni egy emailt valakinek, hogy szerkessze meg helyette, de én annak a híve vagyok, hogy ha már blogolsz, akkor azt tényleg te csináld. Lehet, hogy nem lesz olyan jó, de legalább a sajátod.

Bár a fenti véleményemből talán úgy tűnik, ítélkezem mások felett, és általánosítok is, de ez nem igaz. Csak a véleményemet osztottam meg veletek ezzel kapcsolatban, a saját észrevételeimet.